www.naturicum.com ajánlásával!
Az antioxidánsoknak sok különböző fajtája van, ezek együttműködnek a szabad gyökök káros hatásainak leküzdésében. Testünk egyes antioxidánsokat maga állít elő, míg más fontos antioxidánsokat táplálékunkkal veszünk magunkhoz. Mindezek az antioxidánsok erős rendszert képezve működnek együtt a jó antioxidáns-kondíció érdekében.
Az antioxidánsok hatékonyan képesek a szabad gyökök legyőzésére vagy semlegesítésére és így a láncreakció megállítására. Az antioxidánsok egyik legerősebb osztályát jelentik a karotinoidok.
Az antioxidáns hatású karotinoidok segíthetnek a szabad gyökök okozta károk láncreakciójának megtörésében.
| "A legtöbb ember nem fogyaszt minden vitaminból optimális mennyiséget kizárólag a táplálékával. A véletlenszerű mintavétel hatékonyságának meggyőző bizonyítéka alapján, minden felnőttnek ajánlott a vitamintartalmú táplálékkiegészítők fogyasztása." Journal of the American Medical Association, 2002. június |
Mi is pontosan az antioxidáns? Mik azok a szabad gyökök? Milyen hatással vannak az egészségünkre?
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy az antioxidánsok jót tesznek az egészségnek, a szabad gyökök pedig nem. Bár a gyümölcsök és zöldségek tele vannak antioxidánssal, a legtöbb ember nem eszik túl sokat ilyen ételekből, ezért az antioxidánsokból hiánya van. Ezért vált nagyon fontossá, hogy az antioxidánsokat tabletta és kapszula formájában pótoljuk szervezetünkben.
A témával kapcsolatban számos kérdés merül fel:
- Mi az az antioxidáns?
- Mi alapján tekintünk egy tápanyagot antioxidánsnak?
- Mi az endogén antioxidánsok szerepe?
- Mi az exogén vagy a táplálékkal felvett antioxidánsok szerepe?
- Hogyan fedezték fel ezt a sok egészséget óvó antioxidáns tápanyagot?
- Melyek a legáltalánosabb antioxidánsok?
- Melyik a legjobb antioxidáns?
- Nem lehet, hogy az egyik antioxidáns regenerálja, ill. hasznosítja a másikat?
- Mely ételekben találhatók meg az antioxidáns anyagok?
Mi az az antioxidáns?
Mulatságosan hangozhat, hogy egy "antiakármi" jót tesz nekünk. Nagyon egyszerű, az antioxidáns jót tesz nekünk. Az antioxidáns egy olyan anyag, amely megvédi a szervezetünket és más dolgokat attól a folyamattól, amelyet oxidációnak hívunk.
A legjobb példa erre a folyamatra, amikor a vas rozsdásodik, vagy a vaj megavasodik. Az oxigén, amely alapvetően szükséges az élethez egy nagyon reaktív elem. A vassal tehát reakciója során rozsdát képez és amikor a vajban lévő zsírt oxidálja, az megavasodik. Hasonló folyamat játszódik le szervezetünkben is.
Minél idősebbek vagyunk, annál inkább hajlamosabbakká válunk az oxidációra - bizonyos értelemben testünk is rozsdásodni kezd. Minden, ami megelőzi, vagy lassítja az oxidációs folyamatokat, antioxidánsnak minősül. Az antioxidáns alapvetően más vegyületeket véd az oxigénnel szemben. Szervezetünk maga is termel néhány antioxidánst (amelyek endogén antioxidánsoknak nevezünk), de táplálkozásunk során más antioxidánsoknak (külső, ún. exogén antioxidánsokat) is magunkhoz kell vennünk. Néhány antioxidáns mint pl. az E-vitamin és a C- vitamin, alapvetően szükségesek az élethez. Az endogén antioxidánsok általában enzimek, koenzimek és kéntartalmú vegyületek, mint pl. a glutation.
Az exogének vagy tápanyagok olyan antioxidánsok, amelyek vitamint tartalmaznak. Ilyen pl. a C-vitamin, az E-vitamin, a bioflavonoidok, karotionoidok és számos kéntartalmú vegyület.
Mi alapján tekintünk egy tápanyagot antioxidánsnak?
Ahhoz, hogy egy anyag antioxidánsnak minősüljön hatástalanítania kell a szabad gyököket egy elektron hozzáadásával és ennek hosszú távon kell így működnie. Más szavakkal az antioxidánsok néhány molekulájának sok-sok más molekulát kell védenie. A szervezetünk által termelt antioxidánsok közé tartozik a kataláz, a glutation peroxidáz és a szuperoxid dizmutáz (SOD) enzim. Ezek azonban nem képződnek elegendő mennyiségben, így a táplálkozás útján kell pótolnunk.
Néhány, a táplálékkal felvehető antioxidáns A-vitamint és a vele rokon karotinoid vegyületeket tartalmaz, ill. C-vitamin és E-vitamint. Az ásványok maguk nem antioxidánsok, de sok ásvány elengedhetetlenül szükséges a szervezet által termelt antioxidáns enzimek felépüléséhez. Ide sorolható a szelén, amely a glutation peroxidáz képződéséhez szükséges, a vas, amely a kataláz termelődésében játszik szerepet, valamit a mangán, a réz és a cink, amely a SOD előállításhoz fontos elemek. A kénvegyületek, mint pl. a kéntartalmú aminosavak, a cisztein és a metionin, a szervezetben a termelődő leggyakrabban előforduló antioxidáns, a glutation felépítésében játszanak fontos szerepet. Az antioxidáns koenzimek, mint pl. a NADH (nikotinamid-adenin-dinukleotid), a koenzim Q10, és az alfa-lipidsav testünkben is képződik, de a táplálék útján is hozzájuthatunk.
Mi az endogén antioxidánsok szerepe?
A szervezetben termelődő antioxidánsok szerepe nagyon specifikus. Sok közülük enzim vagy koenzim, amely a biokémiai reakciókat katalizálja. Leggyakoribb endogén antioxidáns a glutation, amely egy primer antioxidáns a sejtek védelem szempontjából. A glutation alacsony kéntartalmú vegyület, amely szeléntartalmú glutation peroxidáz enzimmel együtt fejti ki hatását.
Ugyancsak nagy hatóerejű antioxidánsok a szuperoxid dizmutázok. A SOD egyik típusa ásványi rezet és cinket tartalmaz, míg egy másik fajtája ásványi mangánt. A SOD-ok különösen jól alakítják át az oxigén egyik ártalmas formáját, a szuperoxidot hidrogén-peroxiddá. Bár a hidrogén-peroxid károsíthatja a sejtek vegyületeit, mégsem annyira romboló, mint a szuperoxid.
Egy másik endogén antioxidáns, a kataláz pedig vasat tartalmaz. A kataláz a hidrogén-peroxidot vízzé bontja le. A szeléntartalmú glutation-peroxidázok ugyancsak vízzé tudják alakítani a hidrogén-peroxidot.
Mi az exogén vagy a táplálékkal felvett antioxidánsok szerepe?
Az exogén antioxidánsok védőfunkciója szélesebb. Az E-vitamin pl. jelen van a szervezet zsírtartalmú vegyületeiben, a sejtmembránokban és a lipoproteinekben (pl. a koleszterinben) és nagyon sokféle oxidánssal szemben nyújt védelmet. A C-vitamin a legfontosabb antioxidáns a véráramban. Az E-vitamint zsírban oldódó vitaminnak nevezzük, amiért összefér a zsírokkal, míg a C-vitamin vízben oldódó. Az antioxidánsok közül bármelyik nagyon hasznos a szervezet számára, de sokkal biztosabb védelmet nyújtanak, ha csoportban dolgoznak együtt testünkben. Ez pedig egy olyan kulcskérdés, amelyről még később lesz szó.
Hogyan fedezték fel ezt a sok egészséget óvó antioxidáns tápanyagot?
Az E-vitaminról valamikor úgy gondolták, hogy nincs kedvező hatása. Tudták, hogy erőteljes természetes antioxidáns, de senki sem sejtette, hogy mi lehet a szerepe a szervezetben. Úgy tűnt, nem vesz részt az enzimatikus folyamatokban és nem is a vegyületek felépítésében van szerepe.
Kezdetben sok tudóst szkeptikus volt abban a kérdésben, hogy valóban elengedhetetlen-e az ember számára az E-vitamin. Alig tudtak róla valamivel többet, mint, hogy az állatok születéséhez elengedhetetlen. A laboratóriumi állatok esetében a magzat még születése előtt elhalt E-vitamin hiányában.
Az antioxidánsok és azok öregedésre, ill. rákra gyakorolt hatását vizsgáló kutatóknak köszönhetően a tudósok újra odafigyeltek a tápanyagok antioxidáns tevékenységére. Az antioxidánsok rákellenes hatására akkor jöttek rá, amikor azok öregedésgátló hatását tanulmányozták. Néhány tudós úgy gondolta, hogy nem közvetlenül az élettartam növekedett, hanem az életkilátások, az olyan betegségek, mint pl. a rák megelőzésével vagy kezelésével.
A tudósok később tanulmányozni kezdték a különböző megbetegedéseket annak tekintetében, hogy elszenvedőjük milyen mennyiségben veszi magához az antioxidáns anyagokat. Amikor a szívbetegség előfordulásának és az E-vitamin szedésének kapcsolatát vizsgálva azt tapasztalták, hogy minél nagyobb mennyiségben és minél hosszabb ideig fogyasztják az emberek ezt a vitamint, a szívbetegség megjelenése annál ritkább. Gladys Block a University of California doktora azt tapasztalta, hogy a C-vitamin és a karotinoidok számos rákfajta kialakulásának esélyét csökkentette.
1993-ban a Harvard kutatói publikációjukban azt állították, hogy a több, mint két éven át tartó E-vitamin-kiegészítés kapcsolatban van a szívbetegség előfordulásának csökkentésével. Amikor az emberek több antioxidánst kezdenek fogyasztani, állapotuk javulásáról számolnak be, a menopauzától kezdve az ízületi gyulladásig. Ezek a beszámolók, ill. a hihető elméleti magyarázatok fejlődésével együtt egyre több tudósnak hozták meg a kedvét ahhoz, hogy a lehetséges kapcsolatot tanulmányozza. Végül a kutatók kisérleti eredményeikkel is bizonyítani kezdték az antioxidánsok és az Alzheimer-kór, a hályog és más betegségek közötti összefüggést.
Melyek a legáltalánosabb antioxidánsok?
A leginkább ismert ilyen anyagok valószínűleg a C-vitamin és az E-vitamin. A béta-karotin, lutein és a likopin az antioxidáns karotinoidok családjába tartoznak, és gyümölcsökben, zöldségekben találhatjuk meg őket. A szelén, amely egy alapvető ásvány, a szervezet glutation peroxidáz és más antioxidánsok termeléséhez szükséges. Néhány antioxidáns, mint pl. a koenzim Q10 és az alfa-lipidsav megtalálhatók az ételekben, de a szervezet is előállítja ezeket.
Melyik a legjobb antioxidáns?
Amikor az emberek azon gondolkoznak, hogy melyik antioxidáns a legfontosabb, a legerőteljesebb, megfeledkeznek arról, hogy ezek a tápanyagok együtt hatnak. Ez olyan, mintha azon vitatkoznánk, hogy melyik szem a legfontosabb a láncban. A lánc csak annyira erős, mint a leggyengébb szem. Ugyanez igaz az antoxidánsokra.
Ennek természetesen megvannak az okai. A különböző antioxidánsok különböző típusú szabad gyökök ellen védenek, a sejtek különböző részében, más és más helyeken a szervezetben. Ráadásul az antioxidánsok egymást segítik, akár egy sportcsapat tagjai. Ezt értem az antoxidánsok együttműködésén - együttes erejük fontosabb, mint az, hogy melyiket választjuk.
Lehet tudni többet is az antioxidánsok együttműködéséről?
Az antioxidánsok együttműködése alapvetően abban nyilvánul meg, hogy a kombinált tápanyagok hatása sokkal erőteljesebb, mint a külön-külön alkalmazott kiegészítés. Ez a koncepció a csapatmunkáról bármilyen tápanyag esetében fontos, de különösen az antioxidánsoknál. Az antioxidánsokat nem szabad önálló vegyületekként kezelnünk. Egy csapaton belüli egymást kiegészítő játékosoknak kell tekintenünk őket vagy akár önálló hangszereknek, amelyek azonban csak együtt alkotnak zenekart. Nem hangzik jobban egy ötvenfős, különböző fafúvósokból és vonósokból álló zenekar, mint egy ötven pergődobból álló banda?
Egy futballcsapat is sokkal hatékonyabb, ha kapusból, védőjátékosokból, középpályásokból és csatárokból áll, mint egy másik tizenegy fős csapat, amelynek minden játékosa góllövő csatár?
Az antioxidánsok együttműködésnek az a magyarázata, hogy mindegyik antioxidáns más szabad gyökkel szemben hatékonyabb. Az együttműködés pedig minden szemet erőssé tesz a láncban.
Lehet, hogy az egyik antioxidáns regenerálja, ill. hasznosítja a másikat?
Ez pontosan így van. Lester Packer, a Berkley University of California professzora felfedezte, hogy néhány antioxidáns képes a többit regenerálni, ez pedig egy újabb ok arra, hogy ezek a tápanyagok együttműködnek. Hogy egy kicsit érthetőbb legyen a dolog, tudni kell, hogy miután egy antioxidáns semlegesít egy szabad gyököt, az antioxidáns egy legyengített szabad gyökké válik. Egy másik antioxidáns pedig segíthet "helyrehozni" az előbbi elhasználódott antioxidánst. Így pl. az alfa-lipidsav és a pycnogenol regenerálja az elhasználódott C-vitamint, amitől viszont az E-vitamin születik újjá. Ez azt jelenti, hogy az alfa-lipidsav és a pycnogenol meghosszabbítja a C-vitamin és az E-vitamin hasznavehetőségét.
A Flavin és a Hidrogén fúziójával új energiához jutnak a sejtjeink!
A Hidrogén az egyetlen légnemű antioxidáns.
A hidrogénnel dúsított különlegesen magas antioxidáns hatású tartalommal rendekező folyadék forradalmi újdonság az étrend-kiegészítők palettáján.
A benne levő természetes növényi flavonoidok szabadgyök befogó hatása és a Hidrogén egyedülálló antioxidáns ereje együtt fejti ki hatását az egészségünk védelmében.
Miért jó ha több a Hidrogén a szervezetünben?
*Az oxigénnel lassan elégünk, mégis szükséges.
*A Hidrogén új tiszta energia, amely lassítja az öregedést!
*A magas hidrogénaktivitás, a redukáló hatást növeli.
*Ez a szabadgyökök megkötésének egyik legújabb és legeredményesebb módszere.
*A redukció, a szervezet működése során az oxidatív stressz hatására *bekövetkezőkárosodások gátlására is alkalmas biokémiai folyamat.
*Abban a pillanatban amikor a Hidrogén egy szabadgyökkel találkozik az élő *szervezetben, reakcióba lép és semlegesíti.
*Így a szabadgyök azonnal elveszti kártékony sejtkárosító hatását.
*A kutatások révén sikerült nagy mennyiségű aktív Hidrogént oldani a sűrű *molekulaszeparált gyümölcskoncentrátumba, így a Hidrogén jól tárolható és a *szervezetbe jutva a legkisebb méretű antioxidánsként hatékonyan tudja kifejteni *szabadgyökmegkötő hatását.
* Erős redukciós képessége van, amely mérhető:ORP -mV. Az ORP érték egy oldat *oxidációs és redukciós képességét jelző szám. Minél alacsonyabb az ORP érték, annál *redukálóbb az oldat.
Mivel az anyagcsere sejten belül zajlik, így az ott keletkező szabadgyökök is sikeresen megköthetőek, mert a sejtmembrán nem okoz akadályt az apró Hidrogénnek .
Antioxidáns hatás
A flavonoid tipusú vegyületek szerkezetüknek köszönhetően jelentős gyökbefogó és antioxidáns hatással rendelkeznek. Rendszeres fogyasztásuk csökkenti a környezeti hatások által a szervezetbe kerülő, valamint az ott keletkezett oxidatív szabadgyökök romboló hatását, védve ezzel a sejteket, illetve biztosítva azok zavartalan működését.
Csökkentik az érelmeszesedést
Az érelmeszesedés a szervezetben bárhol kialakulhat a verőerek falán, tipikusan a szívkoszorúereken, a végtagokban és agyi erekben jelentkezik. Számos tudományos közlemény támasztja alá, hogy a flavonoidok rendszeres szedés esetén antioxidáns és érfalstabilizáló hatásuk révén lassítják, gátolják a meszesedés kialakulását.
Szív -és érrendszer védelme
A flavonoidok kiemelkedően pozitív hatást gyakorolnak a szív -és érrendszerre azáltal, hogy csökkentik a hajszálerek törékenységét, növelve az érfalak rugalmasságát. Csökkentik a koleszterinszintet és a vérrögképződést, ezáltal védőhatást fejtenek ki trombózis ellen.
Allergiaellenes hatás
Az allergia az immunrendszer egy túlzott reakciója, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről.A flavonoidok egyéb kedvező élettani hatásai mellett allergiaellenes hatással is rendelkeznek.
 Miért jó, ha több a Hidrogén a szervezetünkben? Az oxigénnal lassan elégünk, mégis szükséges. (A 37 C a szervezetünkben, a belélegezett oxigénnel egy lassú égés!) A Hidrogén új, tiszta energia, amely lassítja az öregedést! A magas hidrogén aktivitás, a redukáló hatást növeli. Ez a káros szabadgyökök megkötésének egyik legújabb és legeredményesebb módszere. A reduxió, a szervezet működése során az oxidatív stressz hatására bekövetkező károsodások gátlására is alkalmas biokémiai folyamat. Abban a pillanatban, amikor a Hidrogén egy szabadgyökkel találkozik az élő szervezetben, reakcióba lép vele és semlegesíti. Igy a szabadgyök azonnal elveszíti kártékony, sejtkárosító hatását. A kutatások révén sikerült nagy mennyiségű aktív Hidrogént oldani a sűrű, molekulaszeparált gyümölcskoncentrátumba, igy a Hidrogén jól tárolható és a szervezetbe jutva a legkisebb méretű antioxidánsként hatékonyan tudja kifejteni szabadgyök megkötő hatását. Erős reduxiós képessége van, amely mérhető: ORP -400 mV. Az ORP érték egy oldat oxidációs és reduxiós képességét jelző szám. Minél alacsonyabb az ORP érték, annál redukálóbb az oldat. Néhány anyag ORP értéke: - savas eső: +815 - csapvíz: +773 - citrom: +407 - ásványvíz: +317 - zöldtea: +200 - uborka: -120 - édesburgonya (csicsóka): -172 - Flavin H7O: -400 Mivel az anyagcsere sejten belül zajlik, igy az ott keletkező szabadgyökök is sikeresen megköthetőek, mert a sejtmembrán nem okoz akadályt az apró Hidrogénnak. A hidrogénnel dúsított különlegesen magas antioxidáns hatású tartalommal rendelkező folyadék forradalmi újdonság az étrendkiegészítők palettáján. A benne lévő természetes növényi flavonoidok szabadgyök befogó hatása és a Hidrogén egyedülálló antioxidáns ereje együtt fejti ki hatását az Ön egészségének védelmében! A flavonoidokról: Antioxidáns hatás A flavonoid típusú vegyületek szerkezetüknek köszönhetően jelentős gyökbefogó és antioxidáns hatással rendelkeznek. Rendszeres fogyasztásuk csökkenti a környezeti hatások által a szervezetbe kerülő, valamint az ott keletkezett oxidatív szabadgyökök romboló hatását, védve ezzel a sejteket, illetve biztosítva azok zavartalan működését. Csökkentik az érelmeszesedést Az érelmeszesedés a szervezetben bárhol kialakulhat a verőerek falán, tipikusan a szívkoszorúereken, a végtagokban és az agyi erekben jelentkezik. Számos tudományos közlemény támasztja alá, hogy a flavonoidok rendszeres szedés esetén antioxidáns és érfalstabilizáló hatásuk révén lassítják, gátolják a meszesedés kialakulását. Szív- és érrendszer védelme A flavonoidok kiemelkedően pozitív hatást gyakorolnak a szív- és érrendszerre azáltal, hogy csökkentik a hajszálerek törékenységét, növelve ezzel az érfalak rugalmasságát. Csökkentik a koleszterinszintet és a vérrögképződést, ezáltal védőhatást fejtenek ki trombózis ellen. Allergiaellenes hatás Az allergia az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. A flavonoidok egyéb kedvező élettani hatásai mellett allergiaellenes hatással is rendelkeznek. Gyümolcslé kivonat, különleges eljárással, redukáló hatású hidrogénnak dúsítva. Összetétel: vörös szőlőlé, feketeszederlé, feketecseresznyelé, feketeribizlilé, bodzalé, kökénylé, szilvalé, cirok-, szőlő-, feketeszeder-, feketeribizli magjai, héjai, extraktjai. Össz polifenol (flavinoid) tartalom: 220 mg / 10 ml. Antioxidáns (ORP): -400 mV. Ajánlott fogyasztás: napi 30-50 ml, valamint szükség szerint max. 100 ml / nap. |
Mi is az a szabadgyök?
A szabadgyökök rosszak lehetnek az egészségünk számára. Egyszerűen szólva a szabadgyökök rossz fiúk, akik ellenünk vannak, az antioxidánsok pedig a jó fiúk, akik megvédenek bennünket.
De nézzük egy kicsit közelebbről a dolgot.
Bizonyára még emlékszünk a kémiaórák anyagára, amikor azt tanultuk, hogy a kémiai elemek alap vagy legkisebb építőkövei az atomok. Az atomnak van egy magja, amely szubatom-részecskéket tartalmaz, ezek a protonok és a neutronok.
Normális esetben az atommag körül elektronpárok keringenek, akár a bolygók a Nap körül. A molekulák atomcsoportokból állnak, amelyeket ezek az elektronpárok tartanak össze. Néha azonban a kémiai reakciók során egy elektron elszabadul a molekulából, szabadgyököt képezve ezzel.
A szabadgyökök olyan ingatag és reaktív részecskék, amelyek egy másik elektron után kutatnak, hogy új párt hozzanak létre. Károsító hatásukat azzal fejtik ki, hogy testünk ép sejtjeiből igyekeznek elvenni a keresett elektront.
Milyen károsodást okoznak a szabadgyökök?
A szabadgyökök a szervezet bármely anyagában kárt okozhatnak. A legkönnyebb és ezért a leggyakrabban előforduló sérülés a test zsírszöveteit éri. Ez azért van, mert a zsír fokozottabban hajlamos az oxidációra. A tudósok a testünkben lezajló zsíroxidációra a "lipid-peroxidáció" kifejezést használják. A lipid-peroxidáció egyfajta láncreakciót indít el, amelyet a végén a zsír oxidációja állít meg.
A szabadgyökök megtámadhatják a nukleinsavbázisokat (adenin, timin, guanin és citozin), amelyek együtt alkotják a DNS-t. Ezzel pedig a DNS replikációját is megakadályozza egyben.
A sérült vagy mutáns gén pedig a rossz biológiai információ megkettőződéséhez vezet - ezek lesznek pl. a ráksejtek.
A szabadgyökök a proteineket is károsíthatják, így a szervezet egyes vegyületei nem funkcionálnak elég hatásosan. A szabadgyökök pl. a kollagén fehérjéket is megroncsolhatják a bőrben, amitől az keményebbé válik.
A sérült enzimek (amelyek proteinek) nem dolgoznak elég hatékonyan ahhoz, hogy a biokémiai reakciók végbemehessenek. A javított enzim pedig már nem képes ugyanannyi szabadgyök okozta károsodást helyrehozni, és aztán ezzel a lefelé szaladó spirállal beindul a hógolyó-hatás, amely végül az öregedés felgyorsulásához és esetleg rákhoz vezet.
Létezik olyan szabadgyök-reakció, amely hasznos számunkra?
Akármilyen furcsán is hangzik, nem tudnánk szabadgyökök nélkül élni. Szervezetünk arra használja a szabadgyököket, hogy segítségükkel elpusztítsa a baktériumokat.
A szabadgyökökre ezenkívül az energiatermelés során is szükség van.
A probléma az, hogy a legtöbb ember túl sok szabadgyöknek van kitéve, ezt a káros állapotot nevezzük oxidációs stressznek, amely egyáltalán nem egészséges.
Bármilyen antioxidáns kiegészítő segíthet az egyensúly megtartásában.
Hogyan okozhatnak a szabadgyökök rákot?
Több módja van annak, hogy a szabadgyökök rákot okozzanak.
Nézzünk néhány rövid magyarázatot:
- A szabadgyökök károsítják a DNS-t, amely mutációt okoz. A mutáns sejtek pedig elrákosodhatnak.
- - A szabadgyökök aktiválhatják az ún. rákgéneket, amelyeket úgy is ismerhetünk, mint onkogének.
- - A szabadgyökök elnyomhatják az immunrendszert, jelentősen csökkentve ezzel a szervezet ellenállását a rákkal szemben.
- - A szabadgyökök aktivizálhatják a karcinogéneket vagy a "prekarcinogéneket", amelyek kémiai reakciókat indíthatnak be, végső soron rákot okozva.
- - A szabadgyökök a sejtmembránt is rongálhatják, ezzel annak érzékelő-mechanizmusa inaktiválódik és nem tudja korlátozni az abnormális sejtnövekedést és reprodukciót.
A szabadgyökök elnyomásával az antioxidáns anyagok védenek a nem kívánt folyamatok lejátszódása ellen.
Hogyan okozhatnak a szabadgyökök szívbetegséget?
A szabadgyökök károsítják azokat a részecskéket, amelyek koleszterint szállítják a vérben és ezzel a "jó" koleszterin "rosszá" fajul. Ennek a következményeként a koleszterint szállító részecskék megakadnak az artériák falában, és a koleszterin lerakódik.
A szabadgyökök miatt a vérlemezkék pedig abnormális csomókat alkotnak, lefektetve ezzel az infarktus első lépcsőjét. Az artériák belső fala is károsodhat a szabadgyökök miatt, ami ugyancsak a koleszterin lerakódásához vezethet. A folyamat sokkal bonyolultabb a már jól ismert, a túl sok koleszterin- vagy zsírfogyasztásról szóló teóriánál.
Hogyan tudjuk a szabadgyökök termelődését ellenőrizni a szervezetünkben?
Megelőzhetjük azokat a tényezőket, amelyek fokozzák testünkben a szabadgyökök termelődését.
- A dohányzás és a szmog következtében pl. jelentősen elszaporodhatnak.
- A napfény és a röntgensugár ugyancsak fokozza a szabadgyökök kifejlődését.
- Ahogy az ózonréteg egyre vékonyodik az atmoszférában, úgy mind több ultraviola sugárzás ér bennünket a napból.
- A zsír és a cukor nagyban a szabadgyökök segítségére van, ahogy a túl sok stresszhatás is.
- A nehéz fizikai feladatok, amelyek növelik az oxigénfogyasztást, ugyancsak elősegítik a szabadgyökök képződését.
- Mindezen túl a legtöbb szabadgyök az oxigén normál kiválasztása során termelődik, amelyet szervezetünk arra használ fel, hogy az elfogyasztott táplálékot energiává alakítsa át.
Nagyon sok olyan tényező van, amelyet azért befolyásolni tudunk - lehet, hogy nem költözhetünk ki a szennyezett városból, de kompenzálhatjuk ezt azzal, hogy fokozzuk az antioxidánsok fogyasztását.
ANTIOXIDÁNSOK
Az antioxidánsoknak sok különböző fajtája van, ezek együttműködnek a szabadgyökök káros hatásainak leküzdésében.
Testünk egyes antioxidánsokat maga állít elő, míg más fontos antioxidánsokat táplálékunkkal veszünk magunkhoz. Mindezek az antioxidánsok erős rendszert képezve működnek együtt a jó antioxidáns-kondíció érdekében.
Az antioxidánsok hatékonyan képesek a szabadgyökök legyőzésére vagy semlegesítésére és így a láncreakció megállítására.
